Ismered azt az érzést, amikor valakinek úgy kiöntenéd a lelked, de nem lehet, mert a személy, akinek elmondanád minden bánatodat, neki sokkal nagyobb gondjai is vannak a Te problémáidnál, ezért inkább nem mondasz semmit? Én ismerem, és nem jó érzés. Úgy elmondanám valakinek, hogy mennyire rosszul érzem magam attól, hogy olyan keveset találkozunk, keveset beszélünk... de nem mondom el neki, mert pontosan tudom, hogy sokkal fontosabb gondjai vannak, mint hogy az én nyavalygásomat hallgassa. És éppen ezért inkább neki lenne szüksége támogatásra, mint nekem. Pontosabban neki nagyobb szüksége van rá. Én megpróbálom a gondjaimat itt kiadni magamból, elmondani "valakinek", és így megkönnyebbülni. Ettől lesznek igazán hasznosak a blogok. Mert olyan, akárcsak egy napló, annyi különbséggel, hogy bárki láthatja. Najó, ez olyan 'averébolyanmintagólyacsaknemhasonlítrá' hasonlat volt.. :D Ma egy pillanatig úgy éreztem, hogy ennél rosszabb már nem is lehetne: jövő héten 6 dolgozat (amennyiről tudok..) + szereplés, vizsga, és ennyi bőven elég is ahhoz, hogy elrontsa a jövő hetet. Ráadásul még nincs senki sem, aki lelket öntene belém, hanem nekem kéne másba, hogy túl legyen ezen az időszakon, amíg jóra nem fordulnak a dolgok. Az emberek önzők. Mindig csak a saját gondjaikra gondolnak, és imádnak panaszkodni, és sajnáltatni magukat. Én is pont ezt csinálom most. Pedig ezzel nem lesz jobb semmi. Vagy mégis? Ha az ember kimondja/leírja azt, ami bántja, akkor megkönnyebbül? Ez miért van így? A húgom pszichológus szeretne lenni, ha nagy lesz, és ha most így jobban belegondolok, nem is hülyeség, érdekes dolog. Úgy irigyelem azokat, akik már tudják mit szeretnének az életben, és pontosan el tudják dönteni, hogy mit akarnak csinálni életük végéig. Nemrég eszembe jutott, hogy 'fogorvos leszek'... Jó kis állás, nem? Igaz, hogy egész nap idegen emberek szájában kell turkálnod, de rendesen megfizetik.. Viszont valószínűleg lecsúsztam már róla.. Vagyis nemis. Ááá.. Igazából lemondtam róla. És fogalmam sincs, hogy jól tettem-e. Mindig azt mondják, hogy ne mondj le az álmaidról. És ez jó álom. De vannak   döntések,  amiket jobb többször átgondolni. És a kémiát nagyon nem szeretem, ezért inkább ezt az ötletet elvetettem.. De ha ez sem jó, akkor mi lesz velem..?

Hangulat: 10/4
Nap: 10/6
Teendők: tanulni, tanulni, tanulni
Zene: Hien - Not Livin In Yesterday